A kórokozó a Leveillula taurica gomba, amely a gázcserenyílásokon hatol be a növényekbe. A többi lisztharmattal ellentétben endofita (endoparazita) lisztharmatról van szó, amely a belső szöveteken is élősködik. Európa és Ázsia melegebb térségeiben a paprikán, a paradicsomon, a tojásgyümölcsön, de a burgonyán, az uborkán, a tökféléken, az olajfán, az articsókán, a gyapoton és más növényeken is élősködik.

A kórokozó két baktérium: a Xanthomonas vesicatoria és a X. axono-podis, amelyek a leveleken sötét, sárgaszegélyű foltokat okoznak. A súlyosan fertőzött levelek lehullanak. A terméseken a foltok eleinte vízzel átitatottak, sárga pereműek, később megfeketednek, a peremük eltűnik és a foltok felülete megrepedezik. A paradicsom és a paprika mellett egyéb burgonyaféléket is megtámad. Mindenekelőtt a magvakkal terjed, de részben a tarlómaradványokkal is. A betegség kibontakozásának kedvez a meleg, esős és szeles időjárás. Karantén-betegségről van szó.

A kórokozó a Phytophthora capsici gomba, amely mindenekelőtt a paprika, kisebb mértékben a tojásgyümölcs, a paradicsom, az uborka és a tök gyökereit támadja meg. A fertőzött gyökerekből fölfelé terjed a gyökérnyakig, amely elhal és rothad.

A paradicsom- és a paprikatermések csúcsi végén eleinte világos-barna vizenyős foltok képződnek, amelyek később megbámulnák vagy megfeketednek, nektrotikusak, élesen határoltak és enyhén süppedtek. Ennek a zavarnak az oka a kalcium relatív hiánya.

Az erős, közvetlen napsugárzás a paprika és a paradicsom termésein világos, csillogó, enyhén besüppedt és ráncos foltokat okozhat, amelyek mindig a leginkább napsütötte oldalakon fordulnak elő. Előrehaladottabb stádiumban a foltok elszáradnak és papírszerűvé válnak.

A zavar a levéllemezek felfelé haladó hosszanti összesodródásában nyilvánul meg, súlyosabb esetben kis tekercs alakul ki. Ezek a levelek keményebbek és többnyire törékenyek. A zavar oka a mértéken felüli fejlődés és a levelek egyidejű túlzott letördelése.