A paradicsom szubtrópusi, melegkedvelő, de egyúttal magashegységi, rendkívül fényigényes, a nappali és az éjszakai hőmérsékletek közötti jelentős különbségeket is jól tűrő növény.
Termőhely: Napsütötte, nyílt terület, a paradicsomnak a meg porzáshoz és a bogyófejlődéshez légmozgásra van szüksége.
Tünetek: az idősebb leveleken többnyire a nyár közepétől eleinte kisebb (3-6 mm), később viszonylag nagy (akár 1,5 cm), szabálytalan sötétbarna foltok. A nagyobb foltokon jellegzetes koncentrikus körök vannak, sárga szegéllyel. Súlyosabb fertőzés esetén a foltok összefolynak és a levelek elhalnak.
A kórokozó két gomba - Colletotrichum coccodes és C. dematium -, amelyek az érett és túlérett paradicsomterméseken kerek, enyhén besüppedt foltokat okoznak, ezek közepén kis fekete pontocskák (mikroszkleróciumok) vannak. Nedves időben a foltokat a kórokozók spóráinak rózsás bevonata lepi be.
A kórokozó a Fusarium oxysporum f. sp. lycopersici gomba, amely a paradicsom, de kisebb mértékben a paprika és a tojásgyümölcs gyökereit fertőzi meg, amelyeken a szállítónyalábok bámulását okozza. A szállítónyalábok károsodása következtében a fertőzött növények eleinte átmenetileg (csak egy napig), később tartósan hervadnak. Elsősorban az üvegházi ültetvények károsodnak, főleg akkor, ha a paradicsomot gyakran ugyanazon a helyen termesztik.
A kórokozó az Oidium lycopersici gomba, amely mindenekelőtt a levelek felső oldalán, de a levélnyeleken és a szárakon is fehér, lisztes foltokat okoz, ezek fokozatosan növekednek, míg aztán összefüggő bevonatokat képez. A fertőzött növényi részek lassabban nőnek, sárgulnak és beszáradnak.
A betegség kórokozója egy gomba, a Fulvia bulva, amelyet "paradicsom korompenésznek" vagy "bársonyos penésznek" is neveznek. A levelek fonákján olajzöld, később bámuló, sűrű (bársonyos) bevonatokat okoz. A levelek felső oldalán határozott világoszöld vagy sárga szétszórt foltok vannak. A foltok igen gyorsan szétterjednek, összeolvadnak és a fertőzött levelek bámulnák és elhalnak.
A Botryotinia fuckeliana (anamorfa Botrytis cinerea) szaproparazita polifág gomba. A klasszikus tünetek mellett, amelyeket gyakorlatilag minden növényen okoz (lásd a Fiziológiás zavarok és nem specializált kórokozók c. fejezetet), van egy teljesen atipikus tünete is, amikor a zöld terméseken világoszöld, az érett terméseken pedig sárga, 2-2,5 mm átmérőjű „gyűrűk“ jelennek meg, közepükön igen apró fekete foltocskákkal.
A kórokozó a Pseudomonas syringae pv. tomato baktérium, amely a paradicsom levelein 1-3 mm hosszú, sötét, sárgaszegélyű foltokat okoz, amelyek összeolvadhatnak és összefüggő felületet képezhetnek mindenekelőtt a levélerezet mentén vagy a levelek peremein.
A kórokozó a Clavibacter michiganensis ssp. michiganensis baktérium. A legjellemzőbb tünet az egyes levélbevágások hirtelen hervadása és későbbi elszáradása a paradicsom levéllemezének egyik, rendszerint fonákoldalán. Később az egész levelek, majd fokozatosan a növények is hervadnak és elszáradnak.
A kórokozó két baktérium: a Xanthomonas vesicatoria és a X. axono-podis, amelyek a leveleken sötét, sárgaszegélyű foltokat okoznak. A súlyosan fertőzött levelek lehullanak. A terméseken a foltok eleinte vízzel átitatottak, sárga pereműek, később megfeketednek, a peremük eltűnik és a foltok felülete megrepedezik. A paradicsom és a paprika mellett egyéb burgonyaféléket is megtámad. Mindenekelőtt a magvakkal terjed, de részben a tarlómaradványokkal is. A betegség kibontakozásának kedvez a meleg, esős és szeles időjárás. Karantén-betegségről van szó.
A kórokozó egy karantén fitoplazma (Potato stolbur phytoplasma), amely a burgonyafélék családjának képviselőit fertőzi, mindenekelőtt a burgonyát, a paradicsomot, a tojásgyümölcsöt és a paprikát, de más családok növényfajait is (pl. fészkesvirágzatúak, hüvelyesek, szulák-félék).
A betegséget, amelyet olykor "paradicsomráknak" is neveznek a Didy-mella lycopersici gomba okozza. Fertőzött magvak esetében a csíranövények ledőlnek. A fertőzött leveleken barna körkörös foltok keletkeznek A fertőzött szártövek összeszorulnak, ami az alsó levelek sárgulásához vezet és súlyosabb fertőzés esetén a növények hervadásával jár.
Septoria lycopersici var. lycopersici
Tünetek: először az idősebb leveleken keletkeznek apró (többnyire 2-3 mm), kerek, vizenyős, sötét peremű foltok. A foltok fokozatosan sötétednek, megnőnek, összeolvadnak, közepük elhal és számos apró termőtestecske (piknídium) alakul ki rajtuk.
Tünetek: mindenekelőtt az idősebb levelek peremein nem körülhatárolt, szürkészöld, vizenyős, később bámuló foltok képződnek, amelyek gyorsan szétterjednek a levelek széleitől az egész levéllemezen. Nedves időben a levelek fonákján, az egészséges és a fertőzött szövetek határán a kórokozó szaporítószerveinek jellegtelen fehér bevonatai képződnek.
A kórokozó a paradicsom mozaikvírus (Tomato mosaic vírus - ToMV), amelyet korábban a dohány-mozaikvírus speciális törzseként (TMV) tartottak számon. A paradicsom mellett más növényeket is fertőz, mint pl. a paprika, fekete ribizli, alma, árpa és mások, számos gyomnövényt is beleértve.
Elsősorban az idősebb levelek szövetei sárgulnak (klorózis) az erek között, miközben a főerek zöldek maradnak. A súlyosabb esetekben, amelyek elsősorban a paradicsomnál fordulnak elő, az erek közötti szövetek megbámulnák, szétesnek és a leveleknek csak a váza marad meg.
Tomato spotted wild vírus - TSWV
Tünetek: a tünetek, különösen a gazdanövénytől függően, elég változékonyak. A paradicsom esetében az első tünetek a kis narancs-sárga foltok a növények alsó és középső részén található leveleken, amelyek fokozatosan megsárgulnak.
A zavar a szabadföldi termesztésű paradicsomon is előfordul, de mindenekelőtt az üvegházi paradicsomon találkozni vele. A termések teljes kiszíneződése ellenére a kocsány (csésze) körüli részek sárgák vagy zöldek maradnak. Ezért a zavart olykor "zöld" vagy "sárga gallérnak" is nevezik.
A terméstorzulás vagy genetikai eredetű, vagy a beporzás zavarainak következménye. A genetikai eredetű torzulások a terméseken megjelenő különböző kinövések formájában vagy a termések összenövésében nyilvánulnak meg. A beporzás zavarai mindenekelőtt a termések virágos részében jelentkeznek.
A kórokozó a lucerna mozaikvílrus (Alfalfa mosaic vírus - AMV), amely a paradicsom esetében a növények fejlődésének általános lassulását, sárgulását-barnulását és főleg a csúcslevelek fodrosodását, a kocsányok barna csíkosodását, valamint a termések különböző árnyalatú barna foltosodását és torzulásukat okozza.
A paprikabogyók belsejében szürkéskrém színű és jellegtelen rajzolatú hernyók, feketésbarna fejjel. A lárva hossza bebázódás előtt kb. 2,5 cm. A megtámadott paprikabogyók rendszerint teljesen értéktelenné válnak a másodlagos baktériumos és gombafertőzés következtében.