Jellemzés: a pillangósvirágúak családjába tartozó melegkedvelő növény, értékes agronómiái tulajdonságokkal (gyökerein N-kötő gümőbaktériumok élnek, a talajszerkezetet kedvezően befolyásolja, elnyomja a gyomokat és támogatja a talaj biológiai működését). A mi éghajlati viszonyaink között a babot száraz magterméséért ("szárazbab"), illetve hüvelyéért ("zöldbab", "vajbab") termesztik (ez utóbbiak többnyire bokorbabfajták, hüvelyeik pergamenhártya- és szálkamentesek).

BCMV, BYMV, TSV, PMV, PEMV, BLRV stb.

Tünetek: a hüvelyeseket több tucat vírus fertőzheti. Tüneteik eléggé változatosak. Olykor a vírusbetegségeket összetévesztik a genetikai rendellenességekkel. A leggyakrabban előforduló vírusbetegségek:

Colletotrichum lindemuthianum

Tünetek: bármelyik föld feletti részen szabálytalan kerek foltok képződnek, amelyek a szárakon hosszúkásak. A foltok barnák, a hüvelyeken enyhén besüppedtek, kiemelkedő sötétebb szegéllyel. A foltokon körkörösen gyakran kéződnek termőtestek (acervulusztelepek).

A kórokozó a Botrytis fabae gomba, amely a lóbab, és részben a bükköny és a lencse levelein különböző nagyságú (0,2-5 mm), élesen határolt csokoládébarna, jellegzetesen sötétebb szegélyű foltokat képez. A foltok közepe idővel kifakul és beszárad. Megfelelő körülmények között a foltok növekednek, összeolvadnak és a fertőzött levelek elszáradnak és lehullanak.

A babrozsda okozója az Uromyces appendiculatus var. appendiculatus gomba, amely valamennyi föld feletti részen (a levelek mindkét oldalán, a szárakon és a hüvelyeken) apró (1-2 mm) nyári uredospórák vörösbarna spóratelepeit hozza létre, néhány hét múlva pedig kifejlődnek a sötétbarna télispóra (teleuto) telepek, amelyek révén a kórokozó a növényi maradványokon kivárja a következő vegetációs időszakot.

Komplex betegségről van szó, amelyet többféle gomba (Fusarium spp., Phytophthora spp., Pythium spp., Phoma pinodella, Thielaviop-sis basicola, Aphanomyces euteiches, Thanetephorus cucumeris stb.) okoz. A gyökerek és a szártövek megbámulnák majd megfeketednek és az oldalgyökerek rothadni kezdenek és elhalnak.

Babzsizsik (Acanthoscelides obtectus syn. A. obsoletus)

A babszemekbe szabályos köralakú nyílásokat rág. Egyetlen szemben 20-nál is több ilyen lyuk lehet. Fontos kártevő, amely elsősorban a babszemeket támadja meg. Kifejlődhet borsó-, lencse-, lóbab-, csillagfürtszemekben és más pillangósvirágú fajokban is, mind a raktárakban, mind a termőföldön.

Delia platura, syn. Phorbia platura

Tünetek: a szikleveleken és a tenyészőcsúcsokon rágások, színük barnás. A fiatal növények satnyulnak és elhalnak. A fertőzött növénykékben átlátszó, akár 8 mm-t is elérő légylárvák (nyüvek) vannak. Jelentőség: fontos kártevő, amely lokálisan képes kipusztítani a babot és sok más zöldségfélét is.

A levelek erei között sárgás foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan összeolvadnak. A levelek fonákán a foltokkal szemben finom pókhálószövedékek vannak, bennük apró, lassan mozgó atkákkal.