Sitona lineatus

A kikelő és a fiatal növények levélszélein szabályos félkör alakú rágásnyomok. A leveleket szürkésbarna, 4-5 mm hosszú ormányosbogarak károsítják. A gyökereken levő baktériumos gümőket kifliszerű lábatlan lárvák támadják meg. Számottevő károkat elsősorban azokban az években okoz, amikor a tavasz hűvösebb és szárazabb, emiatt a fertőzött borsóültetvények lassabban fejlődnek.

A bogarak a talajban telelnek át, tavasszal az évelő pillangós takarmánynövényeken (lucerna, vöröshere) telepednek meg. A gyökérgümők lárvafertőzése rendszerint kártékonyabb, mint a bogarak rágása.

Abban az időszakban, amikor a bogarak a talajban megbújnak, állományukat jelentős mértékben pusztítják a Beauveria és a Metarhizium gombanemzetség képviselői. A petéket az Aeolothrips tripsznemzetség képviselői, a trágyaholyvák, a futrinkák és az Anaphes petefém-fürkész-nemzetség képviselői pusztítják. A bogarakban a Pygostolus falcatus gyilkosfürkészek és egyéb parazita hártyásszárnyú rovarok élősködnek.

A megelőző védelem egyik fontos eszköze, hogy a borsót a lucerna- és a heretáblától a lehető legtávolabbra ültessék, továbbá a gyorsabban fejlődő fajták kiválasztása. Külföldön sikeresen kipróbálták a bogarak összefogását aggregáló („összeterelő") feromonokat tartalmazó csapdákkal és a bogarak megfertőzését a Beauveria bassiana gombával. A kikelő növények súlyos fertőzése esetén lehetséges pl. fenitrotion tartalmú rovarölő szerek alkalmazása.