A spenót Nyugat-Ázsiából származó egyéves, idegen beporzó, kétlaki növény, tőrozettát alkotó leveleit fogyasztjuk. Elsősorban elő- vagy utónövényként termesztett levélzöldség. Táplálkozási jelentősége nagy, mert olyan időszakban is frissen fogyasztható, amikor nagyon szegényes a frisszöldség-választék.

A mélyhűtőipar krémnek feldolgozva nagy mennyiségben tartósítja. Viszonylag sok fehérjét, meszet, foszfort, valamint A-, K- és C-vitamint, továbbá folsavat és folinsavat (fontos B12-vitamin alapanyag mindkettő), ezenkívül szaponinokat tartalmaz. Ez utóbbi vegyületek serkentik a gyomor és a hasnyálmirigy működését.

Ugyanakkor egyes vizsgálatok szerint nitritszintje humán-egészségügyi szempontból veszélyes lehet. A magasabb nitrittartalom nagyobb foszfor és kálium arányú trágyázással azonban elkerülhető.

A spenót igényei

  • A spenót melegigénye nem nagy, 16 °C hőmérsékleten fejlődik legjobban. A magvak 4 °C hőmérsékleten csíráznak. A szélsőséges hőmérsékletet a különböző fajták különböző mértékben viselik el.
  • Fényigénye - A spenót hosszúnappalos növény, magszárat csak ilyen viszonyok között fejleszt. Rövid nappalokon viszont nagyobb levélrozettát fejleszt, vagyis többet terem.
  • A spenót vízigénye nem nagy. Ősszel és tavasszal öntözés nélkül is termeszthető. A májusi, júniusi szedésre termesztett nyári fajtákat azonban öntözni kell.
  • Talajigénye nem különleges, kedveli azonban a meszes, középkötött vályogtalajokat. Általában rosszul fejlődik a 6 pH alatti talajon.
  • Tápanyagigénye a kívánt mennyiség sorrendjében; kálium, nitrogén, foszfor. Viszonylag sok mészre van szüksége. A spenót klórra érzékeny növény, ezért a műtrágyázáskor kálium-kloridot nem célszerű alkalmazni. Káliumigényét kénsavas káliumtartalmú műtrágyával kell kielégíteni.

A spenót vetése, termesztése

A spenótnak az előveteménnyel szemben nincs különleges igénye. Igen fontos azonban a talaj gyommentessége, mert a géppel betakarított spenót gyomoktól való elkülönítése, megtisztítása gyakorlatilag megoldhatatlan. A talaj-előkészítés módja a vetés idejéhez igazodik. Az őszi és tavaszi vetéshez mélyen, a nyár végi vetésekhez középmélyen szántjuk a talajt.

A spenót fő vetési időszakai a következők:

  • tavaszi vetés (február végétől április végéig)
  • nyár végi (június végétől augusztus végéig)
  • őszi (szeptember végétől október elejéig)

A tavaszi vetés májusban és júniusban ad szedhető árut. Igen fontos a megfelelő vetési időpont megválasztása, mert az április vége után vetett spenót már nem hoz elfogadható termést, gyorsan felmagzik. A nyár végi vetéssel a szeptember végétől október közepéig tartó szükséglet elégíthető ki. Az őszi vetés csak a következő tavasszal szedhető, elsősorban az áprilisi áruellátást elégíti ki.

Gyomos talajon 30 cm-es, gyommentes talajon 12 cm-es sortávolságra vetünk. A vetés mélysége 2—3 cm. A hektáronkénti vetőmagszükséglet a sortávolságtól függően 16—22 kg/ha.

A kelés utáni legfontosabb növényápolási munka a gyomirtással egybekötött talajporhanyítás. Ezt szélesebb sortávolság mellett kultivátorral, szűkebb (gabona) sortávolság esetében fogasolással végezzük.

A kézi szedés 5-6 lombleveles korban kezdhető és 1-2 alkalommal megismételhető. Üzemekben géppel kaszálják. A betakarítógépeknek a vágószerkezeten kívül kocsira rakó berendezésük vagy gyűjtő tartályuk is van. A gépi szedést mindenképpen csak száraz időben szabad elvégezni, mert a nedves levelek befüllednek. A leszedett termést mosás nélkül és lehetőleg azonnal kell a felhasználás helyére szállítani.

Általában a kézzel szedett spenót friss fogyasztásra, a géppel szedett konzervipari feldolgozásra kerül. Kézzel zöldségesládába szedjük és abban is szállítjuk el a terményt. A spenót átlagtermése 6 - 10 t/ha.

A spenót hajtatása

A mérsékelt hőigényű, rövid tenyészidejű spenót hajtatása egyszerű és olcsó. Elsősorban fóliás termesztőberendezésekben érdemes foglalkozni vele. A tél végi, tavasz eleji friss-spenót-igény január közepe utáni, az ősz végi, tél eleji ellátás pedig augusztus végi, szeptember eleji vetéssel elégíthető ki.

Hajtatásban a spenótot 8—10 cm sortávolságra vetjük és 5 cm tőtávolságra egyeljük. A téli vetést fólia alá, a nyár végit, ősz elejit pedig szabadba végezzük, és a fóliát csak október végén, november elején tesszük fel.

A január közepén vetett spenót március első felétől, az augusztus végén, szeptember elején vetett november elejétől szedhető.

A Várható termése 2—3 kg/m2.