A spárga Európában és Ázsiában őshonos évelő növény. Földben levő gyökértörzsének, rizómájának oldalrügyeiből fejlődő hajtásait, az úgynevezett sípokat fogyasztjuk. Táplálkozási szempontból jelentős, hogy már kora tavasszal, nyár elején - április második felétől június közepéig - rendelkezésre álló értékes friss zöldség.

Hajtásainak magas a C- és A-vitamin-, továbbá az ásványisó-, különösen a vas-, a foszfor- és mésztartalma. Összetétele kedvező a különböző vesemegbetegedések gyógyítására.

A spárga kétlaki, ritkán hímnős virágú növény. Bojtos gyökérzete szívó- és raktározó gyökerekből áll. A szívógyökerek veszik fel a vizet és a táplálékot, a raktározó gyökerek pedig az asszimilált tápanyagokat tárolják. A gyökérzet 2—3 m mélységbe is lehatol. Szára 0,5—1,5 m hosszú, amelyen az asszimilációt végző oldalhajtások helyezkednek el. Termése gömbölyű, piros vagy barnás bogyó. A mag fénylő fekete színű, ezermagtömege 18—20 g, csírázóképességét 3—4 évig megtartja.

A spárgai igényei

  • A spárga hőigénye közepes. A mag 25 °C körüli hőmérsékleten csírázik leggyorsabban, hajtásainak növekedése már 4—6 °C-on megindul, de a növekedés a hőmérséklet növekedésével meggyorsul, és 19 °C-on a legintenzívebb.
  • Fényigénye nagy, árnyékos helyen keveset terem és vékonyabb hajtásokat nevel.
  • A spárga vízigénye elsősorban a hajtások tömeges növekedése idején nagy.
  • A tápanyagok közül sok nitrogénre, káliumra és kevesebb foszforra van szüksége.
  • A mély rétegű, lazább, semleges kémhatású vagy enyhén lúgos talajokat kedveli. A zöldspárga kötöttebb talajokon is termeszthető.

A spárga vetése, szaporítása

A spárga szaporítása magoncokkal történik, amelyek gyakorlatilag nem mások, mint egy- vagy kétéves palánták. A telepítésre felhasznált magoncokat öntözhető szabadföldi ágyakban neveljük fel. A magot kora tavasszal 30 - 40 cm sortávolságra, 3 - 4 cm mélyen vetjük. Kelés után fokozatosan ritkítani kell, úgy, hogy a sorokban a tövek ne legyenek 8 - 10 cm-nél közelebb egymáshoz.

A tenyészidőszak alatti ápolási munkák a gyomirtásból, fejtrágyázásból és az öntözésből állnak. Öntözésre elsősorban nyár végén, a tároló gyökerek fejlődése idején van szükség.

A magoncokat nagyon óvatosan októberben szedjük fel úgy, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg. A földet rázogatással távolítjuk el, majd a magoncokat osztályozzuk. A telepítésre alkalmasakat még ősszel vagy tárolás után tavasszal kiültetjük, a gyengéket még egy évig tovább neveljük, és csak kétéves korban telepítjük el.

A spárga telepítése

A spárgatermesztésre kiválasztott területet a telepítés előtt ősszel trágyázni kell és bőségesen, el kell látni a szükséges tápanyaggal. Általában 30—40 t/ha istállótrágyát, 120 kg/ha kálium, 80 kg/ha foszfor, 50 kg/ha nitrogén tiszta hatóanyagot forgatunk a talajba, lehetőség szerint 40—50 cm mélyen.

Az ültetés előtt 1,3—1,4 m távolságra 20—30 cm mély és ugyanilyen széles árkokat készítünk. Az ültetés ősszel és tavasszal egyaránt elvégezhető. Az ültető árkokba — körülbelül 6 cm vastagon — istállótrágyát terítünk, erre helyezzük a növényeket 50—60 cm tőtávolságra és 2—3 cm földréteggel betakarjuk. Az ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a földdel takart növények a talajszintnél legalább 10—15 cm-rel mélyebben helyezkedjenek el.

Zöldspárga-termesztés

A zöldspárga termesztése olcsóbb, mert elmarad a bakhátkészítés, és a szedés nem igényel földmozgatást, ugyanakkor értékesebb, több tápanyagot tartalmaz, mint a halványított.

A terület előkészítése teljes mértékben megegyező, a magonc nevelése pedig annyiban eltérő a halványított spárgáétól, hogy nem egyéves, hanem kétéves növényeket telepítünk.

A második évben eltávolítjuk a nőegyedeket, mert a hím tövek több termést adnak és szedésük korábban megkezdhető. A magoncokat március második felében telepítjük 1—1,2 m sor- és 40—50 cm tőtávolságra. A hajtásokat akkor kell szedni, amikor azok a 15—20 cm hosszúságot elérték.

A zöldspárgát 0,5 kg-ra egalizált kötegekben, pergamenpapírral bélelt 6 kg-os rekeszekbe csomagolva szállítjuk. A kötegeket előzetesen selyempapírba csomagoljuk. Egy göngyölegbe hat köteget helyezünk el.