Tünetek: minden föld feletti részen sötétbarna vagy szürkésfekete körülhatárolt foltok alakulnak ki. Leggyakrabban azonban az idősebb leveleken találhatók, de megjelenhetnek a szárakon, a levélnyeleken, sőt a virágzaton is. A kezdetben apró (1-2 mm) foltok viszonylag gyorsan szétterjednek és összeolvadnak. Ennek következtében a levelek megsárgulnak, megbámulnák, eltorzulnak és leszáradnak.

Az erősebben fertőzött növény úgy fest, mintha megperzselődött volna. Az erősen fertőzött növényeken csak a legfiatalabb (szívalakú) levelek egészségesek. Kezdetben a betegség gócosan terjed, később a teljes ültetvény fertőződhet. A gyökerek a csökkent asszimilációs felület és az elhalt levelek folyamatos felújítása és új fiatal levelekkel történő pótlása következtében kicsinyek és gyenge minőségűek. Fiatal növények fertőződésekor (a kikelést követően legfeljebb 3 héten belül) az egész növény elpusztulhat. Kivételesen a kifejlett gyökerek is megfertőződhetnek, mindenekelőtt a felső részük, amelyeken már a raktározás során barnásfekete varas foltok keletkeznek.

Jelentőség: az egész világon elterjedt súlyos betegség, amely nemcsak közvetlenül károsít, hanem megnehezíti vagy akár lehetetlenné is teszi a gépesített betakarítást. A legerősebben fertőzöttek a korai vetemények, de a maghozó növények is, amelyeknek a gyökereit a betegség a virágképződés idején pusztítja el.

Gazdanövények: sárgarépa és édeskömény.

Fejlődési ciklus: a kórokozó a fertőzött vetőmagon és a fertőzött tarlómaradványokon telel át. A vegetációs időszakban a szél és az esővíz terjeszti a betegséget.

Ökológia: a betegség kialakulása és terjedése szempontjából a néhány napig tartó esős, meleg (24 °C fölötti hőmérséklet) idő az optimális. Ilyen körülmények között, főként a vegetációs idő második felében a betegség igen gyorsan terjed.

Az alternáriás levélfoltosság elleni védekezés

Közvetett: betartani a gazdanövények termesztésénél a megfelelő vetésforgót (legalább 3 évig nem termeszteni ugyanazon a táblán), a növényeket szellős és napos helyen termeszteni, egészséges vetőmagot használni, nagyobb egyedtávolság, csak korlátozott öntözés és a tarlómaradványok megsemmisítése. Némely fajták ellenállóképessége nagyobb.

Közvetlen: a vetőmag csávázása captánnal vagy iprodionnal. A vegyszeres védelem (réztartalmú készítmények vagy mancozeb), permet formájában csak a magtermő növényeken alkalmazható. Az első kezelést a virágzás előtt, a másodikat az elvirágzást követően végzik.