A póréhagyma a Földközi-tenger környékéről származik, ősalakja ezen a vidéken vadon ma is megtalálható. Évelő hagymafaj, amely a termesztésben kétéves növény. Dús, az egyszikűekre jellemző bojtos gyökérzete viszonylag sekélyen helyezkedik el a talajban.

Póréhagyma Régóta ismert, de nálunk egy nem túlságosan elterjedt zöldségnövény. Elsősorban Európa déli részén fogyasztják nagyobb mennyiségben, de a tőlünk északabbra eső területeken is elterjedtebb, mint nálunk.

A vörös- és fokhagymánál sokoldalúbban felhasználható. Nem fűszernövény, hanem levesek, főzelékek, saláták készítésére is alkalmas zöldségféle. Táplálkozási értéke indokolná nagyobb arányú hazai termesztését és fogyasztását. Sok A-, B,- és B2-vitamint, nikotinsavat, valamint még főzött állapotban is jelentős - mintegy 15 mg/100 g - C-vitamint tartalmaz, ezenkívül ásványisó-tartalma sem elhanyagolható. A legtöbb vasat tartalmazó zöldségféléink egyike.

Fogyasztásra kerülő része tulajdonképpen szárrész, amely fehér színű. Kevesebb allilszulfidot tartalmaz, ezért kevésbé hagymaillatú. Levelei nagyok, laposak és szélesek. A második évben fejleszt magszárat, amely 2 m magasra is megnőhet. Virágja és magja a vöröshagymáéhoz hasonló.

A póréhagyma igényei

  • Kisebb hőigényű, a káposztafélékhez és a fejes salátához hasonlóan 13 - 16 °C hőmérsékletet kíván.
  • Fényigénye nagy, árnyékban nem jól fejlődik.
  • Vízigénye a többi hagymafélénél sokkal nagyobb, körülbelül a káposztafélékével és a zellerével megegyező. Szép és jó minőségű póré csak megfelelő vízellátás mellett termeszthető.
  • Tápanyagigénye nagyobb, mint a többi hagymaféléé.
  • Szereti a könnyű, jól művelhető talajokat, erősen kötött talajokon fejlődése nem kielégítő.

Önmaga vagy egyéb hagymaféle után nem ajánlatos termeszteni. Palántáról szaporítva korán lekerülő növény után is termeszthető.

A póréhagyma vetése és gondozása

Termesztéséhez a talajt ősszel mélyműveléssel kell előkészíteni. Ekkor kell a foszfor-, a kálium-, valamint a nitrogénműtrágyát is kijuttatni. A tenyészidőszak alatt még nitrogén-fejtrágyázásra is szükség van.

Szaporítható magvetéssel és palántázással. (A palántanevelés elterjedtebb.) A palántaneveléshez a magot általában februárban melegágyakba, langyos ágyásokba vetik, négyzetméterenként 1 - 2 g mag felhasználásával. Ennél sűrűbb vetésben gyengébb minőségűek lesznek a palánták.

A palántanevelés időtartama 10 - 12 hét, ez alatt 18 °C körüli hőmérsékleten kell tartani. A palánták áprilistól 30 - 40 cm sor- és 10 - 20 cm tőtávolságra ültethetők ki, legalább 15 cm mély barázdákba. Hektáronként így körülbelül 200 ezer növény helyezhető el.

Állandó helyre márciusban 30 - 40 cm sortávolságra vetjük 15 cm-es szemenkénti vetéssel, hektáronként 3 - 5 kg vetőmag felhasználásával. A sűrűbb vetést is erre a tőtávolságra kell kiritkítani.

Szükséges ápolási munkák: talajporhanyítás, gyomirtás, öntözés, töltögetés.

® Fontos, hogy a terület az egész tenyészidőszak alatt gyommentes és laza, porhanyós szerkezetű legyen. A póréhagyma vízigénye körülményeink között csak öntözéssel elégíthető ki. Általában 4 - 6 alkalommal, esetenként 30 mm víz felhasználásával kell öntözni.

A fehér szárrész aránya a növények fejlődésével párhuzamosan végzett folyamatos töltögetéssel növelhető. Ez azonban - elsősorban helybevetéssel történő szaporításkor - nagyobb sortávolság alkalmazását teszi szükségessé.

A szedésre - a fajta típusától és a felhasználás céljától függően - különböző időpontokban kerülhet sor. A nyári fajtákat júliusban, az őszieket októberben, a télieket októbertől májusig szedhetjük. A felszedett növények gyökereit és lombját tárolás, illetve értékesítés előtt rövidebbre kell vágni (4. ábra). Általában 0,9 - 1,4 t hektáronkénti termés várható.

A póréhagyma magtermesztése

A póréhagyma magtermesztése nagyjából azonos a vöröshagymáéval. Az első évben a dugványok felnevelése a fogyasztásra termesztett póréé-val megegyezik. Többletmunka azonban az állomány szelekciója, amikor is a fajtától elütő és beteg egyedeket távolítjuk el. A dugványokat ősszel ültetjük ki, ezt megelőzően ismét szelektáljuk a dugványokat, azokat amelyek a ceruzavastagságot nem érték el, nem ültetjük ki. A megkurtított gyökerű és a levélzetét egyharmadára visszavágott dugványokat szeptemberben ültetjük ki, 40—45 cm sor- és 20 cm tőtávolságra. A magtermő póré ápolása megegyezik a magtermő vöröshagymáéval, a mag azonban később érik. A magtermés 350—700 kg/ha között változik.