A cékla Magyarországon inkább salátaként terjedt el, számos más országban azonban sütve, főzelékként, levesként is fogyasztják. Elsősorban késő ősztől tavaszig van iránta kereslet.

A cékla egy Földközi-tenger vidékéről származó kétéves zöldségnövény. A gömbölyű fajták répatestképzésében csak a szik alatti szárrész, a hosszú fajták répatestképzésében a szik alatti szárrészen kívül a gyökér is részt vesz. Karógyökere 1 - 2 m mélyre hatol. Első évben répatestet és levélrózsát, a második évben virágszárat fejleszt és magot köt. Idegen beporzó, termése gomolyból álló "csalmatok". Egy gomolyban 2 - 3 db apró fekete mag található. A magvak csírázóképességüket 3 - 4 évig megtartják. A gomoly ezermagtömege 13 - 22 g.

A cékla igényei

  • A cékla hőigénye közepes, 19 °C körüli hőmérsékleten fejlődik legjobban. A magvak 8 °C fölött már csíráznak.
  • Fényigénye: Nappalközömbös, gyengébb fényben is jól fejlődik, cukortartalma azonban ez esetben csökken.
  • A cékla vízigénye közepes, de a csírázás idején nagy. Az átmeneti vízhiányt viszonylag jól tűri.
  • Talajigénye. Elsősorban a mély termőrétegű, humuszos vályogtalajokat szereti. A túlságosan laza vagy a nagyon kötött talajokon kevesebb és rosszabb minőségű termést ad. A közömbös vagy gyengén savanyú kémhatású talajokat kedveli.
  • Tápanyagigénye nagy, a zeller mellett a legtöbb tápanyagot igénylő gyökérzöldség. Elsősorban káliumigényes, és ennél lényegesen kevesebbre, majdnem azonos arányban nitrogénre és foszforra van szüksége.

A célka vetése, termesztése

A monokultúrás termesztést nem bírja, ugyanarra a területre önmaga, illetve takarmány vagy cukorrépa után csak legalább 4 év kihagyással kerüljön. Egyébként bármilyen istállótrágyázott és ősszel mélyen szántott növény után termeszthető. A kijuttatandó tápanyagot az előzetes talajvizsgálatok eredményétől függően kell meghatározni.

A mag április közepétől július közepéig vethető 32 - 42 cm sortávolságra. A vetőmagszükséglet 12 - 16 kg/ha. A vetés után 6 - 8 napra már kikel. A gomolyonként csak egy magot tartalmazó mag (monogerm) vetése esetében azonban csak 7 - 8 kg a hektáronkénti szükséglet.

Miután a céklát elsősorban ősztől keresik, a legáltalánosabb vetési ideje június vége, július eleje. A vetéstől számított 100 nap múlva már szedhető.

Kelés után legfontosabb munkaművelet az egyelés, amelyet általában 2 - 4 lombleveles korban végzünk 12 - 15 cm tőtávolságra. A további ápolási munkák a gyomirtással egybekötött talajlazítás (általában 2 - 3 alkalommal) és az öntözés. A fő növekedési időszakban adott öntözés jelentős termésnövelő hatású.

Szedés. A céklát a talaj átfagyása előtt - időjárástól függően - október végén, november elején szedjük fel. E műveletkor nagyon kell ügyelni arra, hogy a répatest ne sérüljön (a sérült cékla leve ugyanis a főzéskor kifolyik). A betakarítás igen könnyen végezhető kézzel is, mert a répatest egyharmada a földből kiáll. A teljesítmény azonban növelhető ásó és szedővilla használatával. A gépi szedés répakiemelő ekék használatát jelenti.

A tisztítás igen nagy gondosságot igénylő munkaművelet, a céklát késsel lefejelni és a gyökerét levágni nem szabad. A leveleket kézzel csavarjuk le a répáról. A céklát megtisztítás után általában zöldséges ládákban forgalmazzuk. Viszonylag jól és hosszú ideig (6 hónap) eltartható, tárolására legmegfelelőbb a 0, +4 °C hőmérséklet és a 97%-os relatív páratartalom.

A cékla terméshozama 20 - 30 t/ha.