A krumplit több mint 20 növényi vírus fertőzheti. A legfontosabb közülük a burgonya X-vírus (a burgonya egyszerű mozaikbetegségének az okozója, Potato vírus X - PVX), a burgonya Y-vírus (a burgonya vonalas betegségének az okozója, Potato vírus Y- PVY), a burgonya A-vírus (Potato vírus A - PVA), a burgonya M-vírus (Potato vírus M - PVM), a burgonya S-vírus (Potato vírus S - PVS), a burgonya levélsodró vírus (a burgonya vírusos levélsodródásának az okozója, Potato leafroll vírus - PLRV) és az utóbbi években a burgonya moptop vírus (a burgonya szártörpülés vírusa, Potato mop-top vírus - PMTV).

A tünetek eltérőek, mindenekelőtt a vírusbetegség típusától függenek:

  • PVX - eltérő intenzitású levélmozaikosodás, súlyosabb fertőzés esetén enyhe fodrosodás is;
  • PVY - nekrotikus vonalak az erek körül, súlyos fertőzésnél az alsó levelek elhalnak. A PVY-NTN vírustörzs a gumók feltűnő gyűrűs elhalását okozza;
  • PVA - igen hasonló a PVX tüneteihez (ezért olykor a burgonya enyhe mozaikbetegségének is nevezik);
  • PVM - a levelek tekeredése vagy fodrosodása és élesen határolt foltok a levéllemezeken;
  • PVS - a levelek enyhén áttetszőek, gyakorta azonban csak latens (rejtett) vírusfertőzés;
  • PMTV - kevéssé feltűnő rovátkák a gumók felszínén és nekrotikus sávok a gumók belsejében;
  • PLRV - az alsó, majd pedig a felső levelek lemezei is a központi ér mentén csónakszerűen felfelé hajlanak. A levelek törékenyek (könnyen morzsolódnak), zizegők, klorotikusak és a levélcsúcsokon gyakran nekrotikus foltok láthatók. A fertőzött növények csenevész növésűek.

Jelentőség: az ún. "könnyű vírusbetegségek" (M, S és X-virus) hatására a gumók terméshozama 10-30 %-kal, a "súlyos vírusbetegségek" (Y és PLRV-vírus) hatására akár 50-70 %-kal is csökkenhet a krumplitermés. Komplex fertőzések esetén, amelyek különböző mértékű fodrosodásban nyilvánulnak meg, a veszteségek akkorák lehetnek, mint a súlyos vírusbetegségeknél.

Gazdanövények: a burgonya mellett az említett vírusok többnyire az egyéb termesztett vagy vadontermő burgonyaféléket és gyomnövényeket is fertőzik, de a disznóparéjt, az árvacsalánt, a margitvirágot, a veronikát, a répát, a lóbabot vagy a tölcsérkét (petúniát) is. Fejlődési ciklus: a burgonya vírusbetegségeit főleg a fertőzött vetőanyag terjeszti. A tenyészidőben a legfontosabb vírusvektorok (a PVX kivételével) a levéltetvek. A legtöbb vírusfertőzés mechanikus úton is terjedhet (a szaporításra szánt gumók felszeletelése, a gyökerek, a levelek megérintése és ledörzsölése a talajművelés során). A PMTV vektora a talajban élő Spongospora subterranea mikroorganizmus. Ökológia: a burgonya vírusbetegségei általában jobban terjednek a meleg és száraz időben, amikor a legfontosabb vektorok (a levéltetvek) előfordulása és aktivitása nagyobb.

A burgonyavírusok elleni védelem

Közvetett: egészséges (hitelesített) vetőanyag alkalmazása, amelyet a melegebb vidékeken évente kellene váltogatni. A vetőburgonyát nem szeleteljük és nem ültetünk ki egyenként csíraszemeket (gumórügyeket) sem. A fertőzött növényeket azonnal el kell távolítani az ültetvényből. A vírusbetegségek kórokozása csökkenthető megfelelő tápanyagellátással, illetve öntözéssel is.

Közvetlen: a levéltetvek irtása, szelektív aficidekkel, vagy olajkészítményekkel.