A burgonya általános varasodását a sugárgombák (Actinomycetales) közé tartozó Streptomyces nemzetség baktériumai (leggyakrabban a S. scabies) okozzák. A gumókon különbözőképpen formált (lapos, hálós, mély vagy kidomborodó varasodás) varas foltokat képeznek, párás felszínnel, amelyek eleinte magánosak, később viszont megnagyobbodnak és ellephetik a gumó teljes felületét.

Az egész világon elterjedt betegségről van szó, amely inkább csak a burgonyagumók küllemét befolyásolja, mint a növények fejlődését és a gumók terméshozamát. A fertőzött gumók azonban rosszabbul raktározhatok (nagyobb vízpárolgás, másodlagos fertőzések kockázata), feldolgozásuk során több hulladék keletkezik, a keményítőtartalmuk kisebb és rosszabbul csírázhatnak. A baktériumok a talajban életképesek maradnak, és innen fertőzik meg a sérülések helyén és a paraszemölcsökön (lenticellákon) a fiatal gumókat. A kórokozó a felületi sejteket túlzott sejtosztódásra ösztönzi. Ezek a sejtek azonban gyorsan elpusztulnak és varasodást okoznak. A betegség kialakulásának kedvez a magas talajhőmérséklet (25 °C felett) és a könnyű, homokos, lúgos kémhatású, kevés szerves anyagot tartalmazó talaj. De a kevéssé érett („alomszalmás“) istállótrágya alkalmazása vagy a szalma beszántása és a burgonya közvetlen meszezése is segíti a betegség kifejlődését.

A burgonyavarasodás elleni védelem

A fiziológiásán savanyú trágyák, a zöldtrágyázás, a levelek magnézium- és mangánsókkal történő permetezése és az öntözés, mindenekelőtt a gumók feltöltése idején visszaszorítja a betegséget. Fontos betartani a vetésforgót és az ellenállóbb fajták alkalmazását is. A burgonya mellett a varasodás kórokozója megtámadja a répát, a kerti retket, a hónapos retket, a tarlórépát, a karórépát, a sárgarépát, a petrezselymet és a pasztinákot. Az általános varasodás mellett kis mértékben előfordulhat a burgonya fertőző varasodása is, amelyet egy primitív nyálkagomba, a Spongospora subterranea okoz. Ez a betegség mindenekelőtt a nedves és meleg talajokon fordul elő.