Jellemzés: A burgonya az egyik legfontosabb alapélelmiszer, igénytelen és nagyhozamú, magasabb fekvésű termőhelyeken is termeszthető, általában jói raktározható. Termesztenek közvetlen fogyasztásra szánt ún. asztali fajtákat és ipari feldolgozásra szánt fajtákat: mélyhűtésre, szárításra és további félkész termékek, keményítő, szesz és takarmány előállítására.

Az igen korai és korai asztali fajtákat a zöldségfélék közé sorolják, mert csakis friss állapotban, közvetlenül a betakarítást követően kerülnek felhasználásra. Nem alkalmasak a hosszantartó raktározásra.

A környezettel szembeni igények és vetésforgó: Noha a burgonya a hűvösebb mérsékelt égöv növénye, fejlődésének első, kritikus csírázási fázisában elegendő meleget igényel. Jól tűri a hideget, de nem a fagyot. Elegendő tápanyagra és szerves anyagra van szüksége a nem tömör talajban. Nincsenek speciális igényei a talajjal szemben, a legstabilabb terméshozamok a közepesen kötött, azaz az agyagos, az agyagos-homokos és a homokos-agyagos, jó vízellátású és kellően átszellőzött talajokon érhetők el. Az előveteménnyel szemben sincsenek különleges igényei, rendszerint az őszi gabonafélék után sorolják be. Ugyanakkor a zöldségfélék számára értékes előveteménynek számít. A fitopatológiai összeférhetetlenség nem teszi lehetővé, hogy négy évnél korábban ugyanoda ültessük.

Tápanyagellátás és trágyázás: Jellegzetes elsőszakaszos növényről van szó. Ősszel hektáronként 50-60 tonna istállótrágyát, valamint 80 kg P2O5-t és 150-200 kg K2O-t szántunk be - lehetőleg szulfátok formájában, mert a burgonya érzékeny a klórra. A nitrogén mennyisége kb. 150-200 kg/ha legyen. A nitrogént még ültetés előtt, a taiajelőkészítés során juttatjuk a talajba.

A burgonya vetése

Agrotechnika: A legfontosabb agrotechnikai művelet az előző évi jó minőségű szántás és a tavaszi talajelőkészítés. A jó minőségű, egészséges vetőgumó a sikeres betakarítás feltétele. A korábbi betakarítás érdekében a vetőgumót rügyeztetik vagy előcsíráztatják. A rügyeztetés lényege a gumók 5 mm-es hosszúságig történő előcsíráztatása. A rügyeztetést kb. három hétig, sötétben vagy világos helyen, alacsony hőmérsékleten és a burgonyát fél méteres rétegben felhalmozva végezzük. A rügyeztetés lefolyását a gumók rétegmagasságával és a hőmérséklettel szabályozhatjuk, amely nem haladhatja meg a 10 °C-ot, a levegő relatív pára-tartalma legyen magas, 85-90 % körüli. Az előcsíráztatást a korai burgonyánál alkalmazzuk a legkorábbi betakarítás céljából. Az előcsíráztatást szórt nappali vagy mesterséges fény mellett végezzük, 5-6 héten át, 15-16 °C-os hőmérsékleten és 85-90 %-os relatív páratartalom mellett. A gumókat lészákra (aszaló nád- vagy vesszőfonatokra) helyezve vagy vékony, összefüggő rétegbe rakva előcsíráztatjuk. A burgonyaültetés lényegesen befolyásolja a gumók terméshozamát. A korai burgonyát 0,625x0,30 m-es vagy 0,75x0,25 m-es kötésben (45-55 ezer növény /ha) ültetjük. A gumókat meleg, legalább 7 °C-os talajba ültetjük el. Akár márciusban is ültethetünk, de a vetés időpontját a körülményekhez és a termőhelyhez igazítjuk. A fejlődés meggyorsítására és a kisebb fagyok ellen bevált a fehér fóliával történő letakarás is. A tenyészidőben végzett növényápolás része a talajművelés, a fejtrágyázás, a gyomirtás, a betegségek és a kártevők elleni védelem. A korai burgonya termesztése esetén az öntözés az agrotechnika része, mert akár 10 nappal is előbbre hozhatja a betakarítás időpontját és jelentősen emeli a terméshozamot. A burgonyaültetvényt átlagban háromszor öntözzük, a felhasznált víz összmennyisége 80-140 mm.

Betakarítás: A korai burgonyát akkor kell betakarítani, amikor a gumók többsége már 3 cm-nél nagyobb. Gazdasági szempontból meghatározó a terméshozam és az ár optimális aránya.