Kisebb termetű, mint a vízi pocok, az üregekbe vezető bejáratokat kitaposott csapások kötik össze. A mezei pocok elsősorban a növények föld feletti részeivel táplálkozik. Február végétől november derekáig szaporodik, melegebb időben és a szalmakazlakban még télen is.

A nőstények egy év alatt rendszerint 3-4 alkalommal fialnak, átlagosan 5 kicsinyt hoznak a világra. Ennek a fajnak igen nagy a gradációhajlama, az egyes gradációk közötti idő kb. 3-7, olykor több év. Gradáció alkalmával a maximális populációsűrűség elérheti a hektáronkénti 4000 egyedet. A gradáció sohasem tart tovább 2 évnél. A populációsűrűség hirtelen csökkenésével ér véget, amelyet az állatokat sújtó stressz, a hipoglikémiás sokk és a különböző betegségek okoznak.

A mezei pocok elleni védekezés

A megelőző védelmi intézkedések közül a rétek kaszálása, valamint a természetes ellenségek, mint a ragadozó madarak, a baglyok és a menyétek támogatása lehet hatékony. A tömeges elszaporodás megfékezésére granulált rágcsáló irtó szereket (rodenticideket) lehet alkalmazni, amelyeket vagy a járatokban helyeznek el, vagy a gócokban a talaj felszínére szórják.