A sóska egész Európában őshonos, idegen beporzó, évelő növény. Három típusa (faja) ismeretes: a kerti vagy francia sóska (Rumex scutatus) igen erősen savanyú, a paréj lórom vagy angolsóska (Rumex patientia) levelei nem savanyúak, így spenót helyett is fogyasztható, a mezei sóska (Rumex acetosa) mérsékelten savanyú. Hazánkban elsősorban a mérsékelten savanyú mezei sóskát termesztik.

Táplálkozási értéke nem annyira vitamin-, hanem elsősorban ásványisó-tartalmában rejlik. Viszonylag sok mész-, foszfor- és vassót tartalmaz.

A sóska igényei

  • A sóska hőigénye mérsékelt. A magvak már 2-3 °C-on csíráznak. Fagyálló fajtái -10, -17 °C-ot is kibírnak. A hóolvadás után a zöldségnövények közül elsőnek hajt ki. A nagy meleg a magszár képződését sietteti.
  • Fényigénye - Nem nagyon fényigényes. A hosszúnappalos körülmények - különösen, ha nagy meleggel párosulnak - a magszárképződést segítik elő.
  • A sóska vízigénye nagy. Sok vizet kíván, különösen csírázáskor. A tenyészidő-szak alatt folyamatosan nedves talajt és párás környezetet igényel.
  • Talajigénye - A középkötött, mély rétegű, jó vízgazdálkodású, közömbös vagy gyengén savanyú kémhatású talajokat szereti. A talaj lúgosságára érzékeny.
  • Tápanyagigénye a spenóthoz hasonló, azaz kálium, nitrogén és foszfor a mennyiségi sorrend.

A sóska vetése, termesztése

Évelő növény, ezért a vetésforgón kívül helyezkedik el. Terület-előkészítése őszi mélyszántással kezdődik, amellyel egyidejűleg — lehetőség szerint — szerves trágyát is célszerű bemunkálni.

Általában magvetéssel szaporítjuk. Két fő vetési időszak lehetséges:

  • őszi vetés (augusztus, szeptember), amely a következő év tavaszán ad először szedhető termést,
  • tavaszi vetés (március, április), amely először nyár végén, ősszel szedhető.

A magot 30-40 cm sortávolságra, 1-2 cm mélyen vetjük, 1,6-2,6 kg/ha mag felhasználásával. A területet a kelést követően gyommentes, porhanyós állapotban kell tartani. Évenként trágyázni és szükség szerint öntözni kell, így 3—5 évig lesz szedhető. A sóska várható terméshozama: 7—9 t/ha.

A sóska hajtatása

A sóska hajtatása a spenótéhoz hasonlóan egyszerű és olcsó. Lehetséges módjai:

  • az őszi fagyok előtt a fóliának a kiválasztott területre való helyezésével,
  • fólia alá vetéssel.

Ha a területre az őszi fagyok előtt fóliát teszünk, a sóska fűtés nélkül is szedhető november végéig, december elejéig. A fólia váz alá ősz elején csak akkor szabad vetni, ha van fűtési lehetőség. A fagyok előtt fel kell húzni a fóliát, és amennyiben a hőmérséklet a továbbiakban 14-16 °C körül marad, a sóska egész télen szedhető.

A sóska magtermesztése

A magtermesztésre szánt sóskát ugyanúgy termesztjük, mint a fogyasztásra kerülőt, csak ennek nem a leveleit szedjük, hanem a magját. A telepítés utáni első évben nem, csak a második évtől fogunk magot. A sóskamag a telepítés utáni második évtől június—júliusban érik.

Az érés jele, hogy a magvak fényes, fekete, a magtokok pedig barna színűek lesznek. Ekkor kezdhető a betakarítás. A sóska magja erősen pereg, ezért a teljes érést nem célszerű megvárni, a magszárak levágását pedig a reggeli órákra kell időzíteni.

Hektáronként 300—400 kg magtermésre lehet számítani.