A karfiol kis hőigénye és viszonylag rövid tenyészideje miatt a jövedelmezően palántázható zöldségnövények közé tartozik. Elsősorban kora tavasszal fűtés nélküli fóliás termesztőberendezésekben foglalkoznak vele.

A magot üvegházban vagy fűthető fólia sátorban vetjük el január első felében, majd január végén 6-os vagy 8-as tápkockába tűzdeljük. A kiültetésre (6 - 8 hetes palántanevelési idő után) február végén, március elején kerül sor. A hajtatás sikere nagymértékben függ a palánták minőségétől. Edzett, zömök, jól fejlett, aktív növekedési állapotban levő palántákat célszerű kiültetni.

A sor- és tőtávolság megválasztásakor nem szabad szem elől téveszteni, hogy a túl sűrű térállás a koraiságot, a túl laza térállás pedig a hozamot csökkenti. Általában 50 cm-es sortávolság és - a fajta növekedésétől függően 40 - 45 cm-es tőtávolság ajánlható.

A talajt még a palánták kiültetése előtt alaposan be kell öntözni. A továbbiakban a hőmérséklet növekedésével arányosan kell a vízadagot emelni. A hajtatás alatt 8 - 14 °C közötti hőmérsékletet célszerű tartani. A fejlődése 6 °C alatt teljesen leáll vagy minimálisra csökken. A magasabb hőmérséklet is káros, ennek elkerülésére szellőztetni kell.

A karfiolt 2 - 4 alkalommal ajánlatos fejtrágyázni. E műveletet azonban a rózsaképződés kezdetére.mindenképpen be kell fejezni. Egy-egy alkalommal 50 kg/ha N, illetve 80 kg/ha K tiszta hatóanyagot juttatunk ki.

A szedés az ültetés utáni 10 - 14 hét múlva kezdhető, akkor, amikor a rózsák már kifejlődtek, de még nem színeződtek el és nem lazultak fel. Vágáskor 3—4 borítólevelet is hagyunk a torzsán. Amennyiben a leveleket rövidre vágtuk, a rózsákat fejjel lefelé, ha pedig a leveleket hosszabbra vágtuk, akkor felfelé állítva csomagoljuk.

Várható termés korai hajtatásban (április, május) 1,5—3,5 kg/m².