Babzsizsik (Acanthoscelides obtectus syn. A. obsoletus)

A babszemekbe szabályos köralakú nyílásokat rág. Egyetlen szemben 20-nál is több ilyen lyuk lehet. Fontos kártevő, amely elsősorban a babszemeket támadja meg. Kifejlődhet borsó-, lencse-, lóbab-, csillagfürtszemekben és más pillangósvirágú fajokban is, mind a raktárakban, mind a termőföldön.

A babzsizsik a nedves trópusi és szubtrópusi övből származik. Közép-Európa melegebb tájain a szabad természetben is áttelelhet. Az év folyamán 2-3 nemzedéke van. Fejlődésének optimális feltételei: 30 °C körüli hőmérséklet és a levegő 70 %-os relatív páratartalma.

A védelem legfontosabb eszköze a hüvelyesszemek maradványainak következetes eltávolítása a raktárakból és az éléskamrákból és a fertőzött készletek megsemmisítése. A babszemek fertőzése esetén a babzsizsik valamennyi fejlődési stádiuma megsemmisíthető vagy fagyasztással (-17 °C-on tartani kb. 15 órán át), vagy hőkezeléssel (+60 °C). Valamennyi stádium érzékeny az erős gázosító szerekre.

Lóbabzsizsik (gödröshátú bükkönyzsizsik) (Bruchus rufimanus)

A fertőzött szemekben akár 6 kúpszerű nyílás is található, amelyeket a bogarak kikelése előtt vékony héj zár le. A bogarak tömzsik, hosszuk 3,5-5 mm. Alapszínük sötétbarna. A rovar kizárólag a mezőn károsít, mindenekelőtt ott, ahol a lóbabot több éve, nagy területen termesztik.

Védelem: a lóbab termesztésének kiiktatása 3 évre, a kipergett szemek mélyre szántása.


A babzsizsik az egyik legkárosabb bogár, amely tojásait a fejlődőben levő babszemekbe rakja. A betakarított babban - kedvező téli körülmények között - a tojásból lárva fejlődik, amely a bab belsejében él, táplálkozik, bebábozódik, majd bogárrá alakul át. Ez belülről mintegy 2 mm átmérőjű lyukat rág a babszem héján, és ezen át a szabadba távozik, hogy azután nyár közepén lerakja a tojásait.

Így fordul elő az a bosszantó jelenség, hogy a háziasszony eltesz a kamrájába egy zacskó egészségesnek vélt szárazbabot, és amikor előveszi, hogy bablevest vagy babfőzeléket készítsen belőle, megdöbbenve látja, hogy a kiöntött bab közül ezernyi, sötétszürke bogár fut széjjel a konyhában.

A zsizsikkel súlyosan fertőzött babot emberi fogyasztásra nem lehet felhasználni, de megfőzve a sertések takarmányozására alkalmas lehet.

Régebben szervezetten védekeztek a zsizsik ellen. Minden faluszélen állott egy betonból épült zsizsiktelenítő kamra. Ide szállították a gazdák a fertőtlenítendő babot, borsót, lencsét. Időnként kiszállt a „gázmester”, aki szénkéneget helyezett el a kamrában, ezt szigorúan lezárták egy-két napra és a szénkéneg gáza a terményekben levő zsizsiktojásokat, lárvákat, bogarakat elpusztította. A szénkéneg - amely egyébként a környezetre ártalmatlan vegyszer - sajnos teljesen kiment a „divatból” már régen.

A zsizsik elleni védekezés módjai most.

  1. Csak egészséges, csávázott vetőmagot szabad elvetni! Ajánlatos a magot vetőmagboltban vásárolni, mert a fertőzött bab nem egykönnyen ismerhető fel.
  2. A zsizsikbogarak augusztusban rakják le tojásaikat, amikor a hüvelyekben a babszemek már kitapinthatok, de még viaszérésben vannak. Ilyenkor lehet permetezni ellenük. A védekezés azonban csak akkor jár sikerrel, ha a környéken levő termelők is permeteznek!
  3. Igen sikeres lehet a babzsizsik ellen védekezni oly módon, hogy a száraz, tisztított babszemeket fagyasztószekrénybe vagy mélyhűtő ládába tesszük, és ott —18 °C-on 48 órán át tartjuk. A melegigényes zsizsiklárvák ezen a hőmérsékleten elpusztulnak.

Hasonló módon védekezhetünk a borsó, a lencse, a lóbab és a többi hüvelyes növény zsizsikfertőződése ellen is.