Napjainkban több mint 400 rovarpatogén vírusfertőzés ismert. Az emberektől, az állatoktól vagy a növényektől eltérően az elszaporodott rovarvírusok óriási mennyiségben felhalmozódnak a gazdaállatok testében, ami a gazdaállat testtömegének 10-20 %-át teszi ki.

A fehérjeburkok jól védik a vírusrészecskéket a kedvezőtlen külső feltételek inaktiváló hatásától, és így a vírusok természetes körülmények között évekig életképesek maradhatnak. Különösen jól szaporodnak a rovarok testében a Baculoviridae csoport képviselői, amelyek vírusrészecskéi pálcikákra emlékeztetnek és a burkok alakja alapján poliéderes és granulás vírusokra oszthatók. A poliéderes vírusrészecskék sokélű idom, poliéder alakú burkokban, a granulás vírusrészecskék ovális alakú kapszulákban vannak bezárva.

A poliéderes vírusok száma jelentős, elsősorban a lepkehernyókat, valamint a hártyásszárnyú és a kétszárnyú rovarok lárváit támadják meg. A vírusok a bőrszövet, a tracheák, a zsíros test sejtjeiben, a hemolimfában és a bélepitéliumban fejlődnek. A vírusfertőzés tünetei: a testfal kifehéredése vagy megsárgulása, a test felfúvódása. A fertőzött állat elpusztul a testszövet vizenyős szétesése következtében, amelyből tejszínű folyadék szivárog, benne sokmillió poliéderrel. A fertőzött hernyók lábaikkal a kis ágacskákra függesztik magukat, amelyekről fejjel lefelé lógnak. A fertőzéstől számított lappangási idő általában 7-12 nap, a külső hőmérséklettől, valamint a hernyó nagyságától és korától függően. A betegség kifejlődését követően a hernyó 24-48 órán belül elpusztul.

A granulózis vírusok esetében a betegség tünetei és lefolyása lényegében azonosak.

A rovarok különböző módon fertőződhetnek meg a vírusokkal - a táplálék megrágásával, a sérült testburkon behatoló kórokozókkal, az élősködő tojócsövével, a fertőzött nőstények peterakáskor fertőzhetik a peteburkot és a hernyó a kikeléskor fertőződik. A peték közvetlenül is megfertőződhetnek a beteg nőstény petefészkében. A vírusok az érzékeny gazdafaj vagy annak fejlődési alakja specifikus szöveteiben szaporodnak. A legnagyobb specifikusság a granulózis vírusok esetében ismert, a poliéderes vírusok kevésbé specifikusak.

A rovarok vírusfertőzései rejtve is maradhatnak és normális körülmények között egyáltalán nem kell, hogy megnyilvánuljanak. Ha azonban a rovar stresszes körülmények közé kerül, pl. tápláléka nem megfelelő, túl nagy a populációsűrűség, szélsőségesen magas vagy alacsony a hőmérséklet, a fertőzés latens formája aktívvá válik és a rovar megbetegszik.