Leírás: törékeny szárnyas rovarok, testalkatuk és felépítésük a fátyol-kákra emlékeztet, testhosszuk 8-18 mm. Jellegzetes jegyük a feltűnően megnyúlt előtör, amely kissé ferdén felfelé irányul, így mintha a rovaroknak feltűnő, hosszú "nyakuk" lenne.

A nagy fej körteformájú, rágószájszervet és egy pár fonalas csápot visel. A testet 2 pár fedelesen összerakott hártyás, sűrű, hálószemen erezett szárny borítja. A nőstények potrohúk végén hosszú, kardszerű tojócsövet viselnek. A tevenyakú fátyolkák lárvája karcsú, jól fejlett rágószerve és erős lábai vannak, színük barnásán foltos. Nálunk mintegy 10 tevenyakúfaj él, a legelterjedtebb a sárgalábú tevenyakú fátyolka (Raphidia flavipes).

Életmód: a nőstény hosszú tojócsövével a fák kérgeinek repedéseibe helyezi petéit, a karcsú lapos lárvák a fakéreg pikkelyei alatt tartózkodnak, ahol zsákmányra vadásznak, többnyire farontó rovarokra. A kéreg alatti rejtekhelyén bábozódik, az imágó kikelése előtt azonban a báb a rejtekhelyét aktív módon elhagyja és többnyire a fatörzs napsütötte oldalára mászik. Az imágók ragadozók, a növényekre szállnak és apró rovarok után kutatnak.

Jelentőség és védelem: a ragadozó tevenyakú fátyolkák sohasem tömegesen fordulnak elő és mint minden hasznos élő szervezet, ők is megérdemlik, hogy védjük természetes élőhelyeiket.