Leírás: törékeny, kis szúnyogokhoz hasonló apró rovarok, hosszú, vékony lábakkal és jól kivehető sokszelvényű csápokkal. Testhosszuk kb. 2-2,5 mm. A lárvák lábatlanok, fejük jellegtelen, többnyire élénksárga vagy narancsszínűek, a zengőlegyek kis lárváihoz hasonlók.

Életmód: a legtöbb gubacsszúnyogfaj lárvái növényeken fejlődnek, amelyeken gyakran különböző képződményeket, gubacsokat hoznak létre. Bizonyos gubacsszúnyogfajok lárvái azonban élősködnek vagy levéltetveket, levélbolhákat, takácsatkákat fogyasztanak. A nőstény a levéltelek vagy a takácsatkák kolóniájába akár 60 petét is rakhat. Belőlük ragadozó lárvák kelnek ki, amelyek megtámadják, megbénítják és kiszívják zsákmányukat. Fejlődésük kb. 10-14 napig tart. Ezt követően a talajban bábozódnak, ahol áttelelnek. Egy évben akár több nemzedékük is lehet.

Jelentőség és támogatás: a ragadozó gubacsszúnyogok a fontos természetes bioregulátorok közé tartoznak, amelyek főleg a levéltetvek rendkívüli túlszaporodásának megfékezéséhez járulnak hozzá jelentősen. Nálunk a legelterjedtebb ragadozó gubacsszúnyogfaj az Aphidoletes aphidimyza, amelynek narancssárga lárváit gyakran felfedezhetjük a különböző levéltetűfajok kolóniáiban. A lárva fejlődése során több mint 60 levéltetvet fogyaszt el. Ezt a fajt mesterségesen tenyésztik és mint a levéltetvek elleni növényvédelem eszközét helyezik ki az üvegházakba.