Leírás: ovális, félgömb testalkatú, 1-9 mm nagyságú, gyakran tarka foltokkal színezett bogarak. Csápjaik rövidek, fonalasak, végükön bunkóval - többek között ebben különböznek a hasonló testalkatú levélbogaraktól (pl. burgonyabogár).

A lárvák hosszúkásak, többnyire szürkéskék vagy fekete színűek, világos foltokkal, olykor azonban tarkán színezettek vagy fehér viaszos szálakkal bontottak. Testük felületén számos, szabályosan elrendezett dudor van, ezeken rövid sörtekötegek helyezkednek el. A mozdulatlan bábok rendszerint tarkák, egyik-másik a burgonyabogár lárvájára emlékeztet és a növényekre tapadva találjuk őket. Tájainkon több mint 70 katicabogárfaj él. A legismertebb a hétpettyes katica (Coccinella septempunctata), a kisebb kétpettyes katica (Adalia bipunctata), a nagy sárga, sötétfoltos katicabogár a Propylea nemzetségből. Színüket és foltjaik számát tekintve a katicabogarak igen változékonyak, gyakran egy fajon belül is több tucat színváltozat fordul elő.

Életmód: a lárvák és a kifejlett bogarak is többnyire ragadozók, főleg levéltetvekkel táplálkoznak, némely fajok megtámadják a pajzstetveket, az atkákat, a takácsatkákat vagy a növényeken található gombaszövedéket - micéliumot (lisztharmat) is fogyaszthatják. Csak kevés fajuk kimondottan növényevő. A ragadozó fajok gyakran bizonyos zsákmányfajra specializálódnak, pl. a pajzstetvek nimfáira, a levéltetvek egyes fajaira vagy csak a takácsatkákra. A fák kérge alatt, a kiszáradt növényzetben, a sziklarepedésekben, az épületek különböző hasadékaiban elrejtőzött kifejlett bogarak telelnek át, gyakran népes csoportokban. Igen jó repülők, tavasszal azonnal aktívan keresik zsákmányukat, pl. a levéltetű-kolóniákat. A telelés utáni felépülést szolgáló táplálkozást követően a levéltetű-kolóniák közvetlen szomszédságába 5-50 hegyesen ovális, csillogó, sárgás petéből álló csomagokat helyeznek el, amelyekből kb, egy hét elteltével apró sötét lárvák kelnek ki. Ezek azonnal megtámadják a levéltetveket vagy eleinte saját fajuk meg nem termékenyített és ki nem kelt petéit is fogyasztják. Egy lárva kb. 20 napig fejlődik, miközben átlagosan 400 levéltetvet fogyaszt el. A lárvák az utolsó zsákmánykolónia közelében bábozódnak, a bábok mozdulatlanok, hozzá vannak tapadva a napsütötte növényekhez. A bábokból bogár kel ki, amely azonnal zsákmány után néz. Az egész fejlődési ciklus rendszerint 4-7 hétig tart. Némely fajoknak, pl. a kétpettyes katicának és a hétpettyes katicának csak egy nemzedéke van évente, más fajoknak viszont több nemzedékük is lehet. Élete során a bogár naponta 40-60 levéltetvet fogyaszt el.

Jelentőség: a ragadozó katicabogarak és falánk lárváik jelentősen fékezik számos kártevőfaj lavinaszerű túlszaporodását.

Védelem és támogatás: a katicabogárpopuláció fenntartását és gyarapodását mindenekelőtt telelőhelyeik megóvásával segíthetjük, ahova ősszel tömegesen beköltöznek, valamint megfelelő mennyiségű táplálékot biztosítunk számukra, pl. levéltetveket is. Ezért nem ajánlatos eltávolítani az idős fákat, a kis ligeteket, a szétszórt zöld területekkel tarkított parcellákat vagy az egyéb megműveletlen táblaszegélyeket, parlagokat, tehát azokat a helyeket, ahol a katicabogarak áttelelnek és évközben elegendő táplálékot találnak az állomány fenntartásához. A katicabogarak és valamennyi fejlődési stádiumuk nagyon érzékenyek a vegyi növényvédőszerekkel szemben. Főleg a tavaszi időszak kritikus, amikor az áttelelést követően a katicabogaraknak felépülés céljából táplálkozniuk kell, hogy megfelelő nagyságú állományt alapíthassanak. A lemosó permetezéssel ugyan meggyengíthetjük a levéltetvek állományát, de egyúttal komoly veszteségeket okozhatunk a hasznos katicabogarak, de más hasznos ragadozók és élősködők soraiban, mint pl. a ragadozó atkák, a virágpoloskák, zengőlegyek stb. A levéltetvek ellen csak akkor célszerű vegyszeres védelmet alkalmazni, ha átlépik a kártételi küszöbszintet.